Németország 2019. január 1-től 2020. december 31-ig nem állandó tagja volt az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának. Ebben a szerepében a Németországi Szövetségi Köztársaság hatodik alkalommal vállalt különleges felelősséget a világ békéjéért és biztonságáért, és ennek keretében azon munkálkodott, hogy megerősítse a nemzetközi rendet - olyan időkben, amikor a többoldalú rend, amelynek középpontjában az ENSZ áll, hatalmas nyomás alá került.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó és tíz nem állandó tagjával, akiket két évre választanak meg, az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyetlen olyan testülete, amely kötelező érvényű döntéseket hozhat a nemzetközi jog alapján. E testület tagjaként Németországnak lehetősége volt folyamatosan állást foglalni a béke és a nemzetközi biztonság központi kérdéseiben, reagálni a jelenlegi válságokra és meghatározni saját prioritásait, például a nőknek a békefolyamatokban betöltött szerepének megerősítésében vagy a leszerelés témájában.

Visszatekintés a legfontosabb témákra:

• Líbia: Kevés jó hír érkezett Líbiából tavaly, de a közelmúltban felcsillant némi remény. Az ENSZ líbiai biztosával együtt Németország folyamatosan azon dolgozott, hogy politikai folyamatot indítson el az ország stabilizálása érdekében. Ebben központi szerepet játszott a berlini Líbia-konferencia, amellyel Németország támogatta az ENSZ békefenntartó törekvéseit. 2020 elején nagy horderejű konferenciára került sor Berlinben, amelyen Antonio Guterres ENSZ-főtitkár és Angela Merkel szövetségi kancellár meghívására összehívták a konfliktusban álló felek támogatóit. A cél a külső befolyás csökkentése volt, hogy ezáltal az ENSZ vezetése alatt egy belső, líbiai politikai folyamat induljon el. A Biztonsági Tanács a 2510. sz. határozatában megerősítette a 2020 februárjában tartott konferencia eredményeit. Németország, mint az ENSZ Líbiára vonatkozó fegyverembargójának felülvizsgálatával foglalkozó szankcióbizottság elnöke, valamint az EU IRINI elnevezésű művelete jelentősen hozzájárult a fegyverembargó konkrét végrehajtásához. Líbiában így mostanra már országos tűzszünet van érvényben. November eleje óta 75 líbiai állampolgár folytat tárgyalásokat az ország politikai jövőjéről Tuniszban, és 2021 decemberére szabad választásokat terveznek.
• Szíria: Hosszas és kemény tárgyalások után júliusban meghosszabbították az ún. Crossborder-határozatot, amely biztosítja a Szíriába irányuló humanitárius segítségnyújtás lehetőségét. Belgium mellett társvezetőként Németország is nagy erőfeszítéseket tett ezen eredmény elérése érdekében, és végül kompromisszumos megoldást javasolt a szíriai emberek millióinak nyújtott támogatás fenntartása érdekében.
• Szudán: Al-Bashir diktátor megbuktatása óta Szudánban az optimizmus szelleme uralkodik, az ország átmeneti folyamatban van. Németország kezdettől fogva támogatta ezt a folyamatot. 2020 júniusában Németország közösen Guterres ENSZ-főtitkárral szudáni partnerségi konferenciát rendezett a politikai és pénzügyi támogatás mozgósítása érdekében. Nagy-Britanniával együtt Németország a Biztonsági Tanácsban új szudáni ENSZ-misszióért kampányolt: 2021-től az UNITAMS missziója (az Egyesült Nemzetek Szudáni Átmeneti Segítő Missziója) követi majd az UNAMID elnevezésű előző missziót azzal a céllal, hogy támogassa a demokráciába való átmenetet.

 A jelenlegi válságok és politikai kérdések megoldásában játszott szerepe mellett Németország saját hangsúlyokat is meghatározott:

• „Nők, béke és biztonság” című agenda: A szexuális erőszakot világszerte  egyre inkább fegyverként használják a konfliktusokban. Németország a német elnökség alatt elfogadott 2467-es határozattal lép fel ez ellen. A Biztonsági Tanács Nők, béke és biztonság című agendáját követően Németország a szexuális erőszak áldozatainak védelmére összpontosít, és az elkövetőket a jövőben nagyobb mértékben szándékozik felelősségre vonni.
• Leszerelés / non-proliferáció: A kézifegyverektől a nukleáris leszerelésig: Németország több mint hét év elteltével újra a nukleáris leszerelés kérdését helyezte a Biztonsági Tanács napirendjére, 2019 áprilisában, a német elnökség hónapjában ez a téma volt az egyik központi téma. Noha a non-proliferációs-szerződés felülvizsgálati konferenciáját a koronavírus-járvány miatt 2021-re kellett halasztani, a témák továbbra is fókuszban maradtak: A stockholmi kezdeményezés 16 tagállama a 2020 februári berlini nyilatkozatával újabb kezdeményezéseket javasolt a nukleáris leszerelés újjáélesztésére. Az INF-Szerződés vége és az Új START-Szerződés jelenleg bizonytalan jövője miatt ez továbbra is a német kormány egyik sürgető gondja – a Biztonsági Tanácsban betöltött tagságán túl.
• Éghajlat és biztonság: Az éghajlatváltozás egyre központibb szerepet játszik a Biztonsági Tanács munkájában. Az éghajlati változások új konfliktusokat okoznak, és fokozzák a meglévőket, például a Csádi-tó régiójában, Szudánban vagy Afganisztánban. Németország ezért minden ellenállás ellenére napirendre tűzte a kérdést: a kérdést egy újonnan létrehozott informális szakértői csoport révén állandóan rögzítik a Biztonsági Tanács napirendjén.

Szövetség a multilateralizmusért

A német tagság ideje alatt több mint 100 határozatot hoztak, és mára már bebizonyosodott: csak nemzetközi együttműködéssel lehet egyáltalán előrelépést elérni, a sürgető globális kérdésekre csak együtt lehet válaszokat találni – legyen szó éghajlatváltozástól, vagy digitalizációról. Éppen ezért Németország a Biztonsági Tanácsban való részvétele mellett létrehozta a Szövetség a Multilateralizmusért elnevezésű fórumot, amely a nemzetközi együttműködést szorgalmazza, és egyértelmű ellensúlyt képez a nemzeti szinten erőltetett egyéni erőfeszítésekkel szemben. Már 60 ország támogatja e kezdeményezést.

A Covid 19 járvány ismételten megmutatja, mennyire központi jelentőségű a multilaterális együttműködés. A vírusok nem ismernek határokat - senki sincs biztonságban, amíg mindenki nincs biztonságban. A gyógyszereket, segédanyagokat és oltásokat ezért igazságosan kell elosztani. Németország a Biztonsági Tanácsban is kampányolt e meggyőződése mellett: A német elnökség alatt 2020 augusztusában elfogadott 2532. számú határozattal a Biztonsági Tanács globális fegyverszünetre vonatkozó felhívást tett közzé azzal a céllal, hogy az érintett népcsoportok tekintettel a koronavírus-járványra egy lélegzetvételnyi könnyebbedéshez juthassanak.

Németország a jövőben is folytatni fogja a Biztonsági Tanácsban végzett munkáját

Németország a jövőben is hozzá kíván járulni a világbéke fenntartásához – mégpedig a Biztonsági Tanács állandó tagjaként. "Az elmúlt két évben megmutattuk, hogy tudjuk, hogyan lehet állandó jelleggel betölteni az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy helyet" - mondta Heiko Maas külügyminiszter. "Ezért nem csak nyolc év múlva akarunk megpályázni egy nem állandó helyet, hanem az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának állandó tagjává akarunk válni."