Üdvözöljük a Német Külügyminisztérium honlapján
Az európai szuverenitás kérdése
Friedrich Merz német szövetségi kancellár 2025. december 3-án megjelent vendégcikke a "Frankfurter Allgemeine Zeitung" c. újságban
Két hónapja azt javasoltam, hogy biztosítsunk Ukrajnának az elkövetkező évekre átfogó pénzügyi garanciát. Itt nem csupán technikai finanszírozási kérdésről van szó: Oroszország Ukrajna elleni támadása a II. világháború óta az európai békerend legsúlyosabb megrázkódtatását jelenti. Ez már most közvetlenül érint minket.
Szabadságunk védelme érdekében óriási pénzügyi erőfeszítéseket teszünk és iránymutató döntéseket hozunk, például a kötelező katonai szolgálat kérdéseben.
A birodalmát kiterjeszteni akaró Oroszország arra törekszik, hogy befolyási övezetét messze a saját területén túl, az európai államokra is kiterjessze. Ma már senki sem vitathatja, hogy az orosz vezetés ehhez a hibrid fenyegetések és destabilizálás teljes spektrumát igénybe veszi, és ezeket az eszközöket ellenünk is beveti. Moszkva katonailag készül fel, és saját társadalmát militarista módon készíti elő egy a Nyugattal való konfliktusra.
Egy ilyen Oroszország fenyegeti az európai szabadságot és biztonságot. Fenyegeti kelet-európai partnereinket is, akiknek több mint három évtizeddel ezelőtt először ki kellett vívniuk szabadságukat és szuverenitásukat. A balti államok kormányaival folytatott összes tárgyalás kivétel nélkül megerősíti ezt a helyzetképet. A lengyel kormány, amely ezen a héten Berlinben járt a német-lengyel kormányközi konzultációk alkalmából, mindennapos orosz beavatkozásról számolt be.
A kelet-európai szomszédainkkal való szolidaritás nem csupán a történelmünkből fakadó kötelezettség, hanem saját alapvető érdekünk is. Az európai önállóság kérdése ma dől el, amikor fenyegetik biztonsági érdekeinket. És most dől el, hogy képesek vagyunk-e felnőni ehhez a kihíváshoz.
Az Európai Bizottság konkrét javaslatot terjesztett elő arra vonatkozóan, hogyan tudunk több mint 165 milliárd euró további pénzügyi eszközt mozgósítani Ukrajna számára. Ezek az eszközök elegendőek lennének a pénzügyi és katonai szükségletek fedezésére legalább a következő két évre, és még ennél is hosszabb időre, amennyiben további G7-es partnereink is csatlakoznak. Így a mi kezünkben van, hogy ne csak Ukrajnát erősítsük meg, hanem egyértelmű jelzést is küldjünk Moszkvának, hogy nincs értelme folytatni ezt a támadóháborút. Ez a jelzés nem a háború meghosszabbítására, hanem annak befejezésére irányul. Jelzést küldünk Európa függetlenségéről, arról, hogy mi, európaiak döntünk arról és alakítjuk azt, hogy mi történik a kontinensünkön. Ennek a jelzésére fel kell használnunk a befagyasztott orosz vagyoni eszközöket.
Az Európai Bizottság által javasolt módszerrel immár lehetséges, hogy ezt a nemzetközi joggal és nemzetközi kötelezettségeinkkel teljes összhangban valósítsuk meg: Európaiként közösen úgy döntöttünk, hogy az orosz központi bank vagyoni eszközei addig maradnak befagyasztva, amíg Oroszország meg nem téríti Ukrajnának a háború okozta károkat. Pontosan így fogunk eljárni. Nem foglalunk le semmit és nem nyúlunk az orosz pénzügyi követelésekhez.
Az Európai Tanács legutóbbi ülésén már hangsúlyoztam, hogy ennek a lépésnek minden pénzügyi kockázatát közösen kell viselnünk. Számomra a „közösen” azt jelenti, hogy mindenki a gazdasági teljesítményéhez mérten ugyanakkora kockázatot visel. Ezt az alapelvet először politikailag kell rögzítenünk, majd jogilag kötelező érvénnyel végrehajtanunk. Elfogadhatatlan lenne, ha egyetlen országra hárulna túlzott teher. Teljesen megértem, hogy különösen a belga kormány, amelynek országában a befagyasztott pénzügyi eszközök nagy része található, nem bízhat pusztán politikai ígéretekben. Ezeket az aggályokat a konkrét jogszabályokról szóló, küszöbön álló egyeztetések során kell kezelni. A megbeszéléseknek pedig haladéktalanul meg kell kezdődniük, és gyorsan le kell zárulniuk.
Ehhez mindazonáltal szükség van az európai állam- és kormányfők politikai jelzésére; rajtunk áll, hogy előrelépjünk az európai szuverenitás útján
Ha mindezt komolyan gondoljuk, akkor nem hagyhatjuk más, Európán kívüli államokra, hogy eldöntsék, mi történjék az agresszor pénzügyi eszközeivel, amelyeket saját jogállami hatáskörben és saját fizetőeszközünkben jogszerűen befagyasztottunk. A mostani döntésünk határozza meg Európa jövőjét.
https://www.bundesregierung.de/breg-de/suche/gastbeitrag-merz-faz-2397356