Amennyiben felbontanak egy külföldön kötött házasságot, gyakran felmerülhetnek további kérdések, amelyekre itt röviden kitérünk. De ezek az információk nem helyettesítik az ügyvédi tanácsadást.

Új, a válásokra alkalmazható jog

2012. június 21. óta van hatályban a „Róma III”- EU-rendelet, amely azt szabályozza, hogy melyik jogot alkalmazzák a külföldi érintettséggel bíró válások esetében. A Német Külügyminisztérium saját honlapján tájékoztat az „nemzetközi válási jog” témában és megválaszolja az EU-rendelettel kapcsolatos kérdéseket.

A Német Külügyminisztérium német nyelvű tájékoztatása a „nemzetközi válási jog” témában 

Külföldi válások elismerése

Az állam- és nemzetközi jog alapvető elvei alapján a bírósági ítéletek és hasonló felségjogi aktusok közvetlen joghatást alapvetően csak annak az államnak a területén fejtenek ki, ahol kibocsátották azokat. Minden állam szabadon dönt arról, hogy adott esetben elismeri-e, és ha igen, milyen feltételekkel a külföldi felségjogi aktusokat, amennyiben az államot nem köti valamilyen államszerződés. A házasság felbontása is ily módon elsőként abban az államban hatályos, amelyben bekövetkezett. A német jogterületen a külföldön felbontott házasság továbbra is fennáll, ez azt jelenti, hogy a házastársakat – a külföldi válás elismertetéséig – a német anyakönyvekben és lakcímbejelentő rendszerekben házasként tüntetik fel (az úgy nevezett „sántikáló házasság”). A németországi újbóli házasságkötés ezért a kettős házasságkötés tilalma miatt nem lenne lehetséges.

A külföldi döntés csak a tartományi igazságügyi hivatal elismerése után válik hatályossá a német jogterületre. Amennyiben a korábbi házastársak közül egyiknek sincs németországi lakhelye, és nem kívánnak Németországban új házasságot kötni, akkor a berlini Igazságügyi Szenátusi Igazgatás az illetékes a válások elismerésének feldolgozásánál.

Mikor nincs szükség a válás elismerésére?

Csak kivételes esetben vehető figyelembe a külföldi válás formális elismerési eljárás nélkül a német jogterületen. Így az Európai Unió országaiból – kivétel Dánia – származó válóperes ítéleteknek nincs szüksége elismertetésre, ha a válóper 2001. március 01. után folyt, vagy későbbi időpontban csatlakozó tagállamok esetében (Magyarország 2004.05.01.) az EU-csatlakozás után történt. Ebben az esetben az elismerés helyett kérhetik a 2003. november 27-én kelt 2201/2003 (EU) számú rendelet 39. cikkelye szerinti igazolást, amelyet az a bíróság állít ki, ahol a válást kimondták.

A válás elismertetése továbbá nem szükséges, ha mindkét házastárs a válás időpontjában csak annak az államnak az állampolgárságával rendelkezett, amely bírósága vagy hatósága kimondta a válást (ez az ú.n. határozat azon állam joga szerint, amelyben azt meghozták,). Ez pl. azt jelenti, hogy Önnek a külföldi válását akkor is el kell ismertetnie, ha annak időpontjában kettősállampolgár volt.

A berlini Igazságügyi Szenátusi Igazgatás honlapján megtalálja az elismertetési eljáráshoz a kérelem nyomtatványát és hozzá hasznos információkat német nyelven, valamint a beadandó okmányok listáját.

A magyar nyelvű iratokhoz csatolni kell német fordítást. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a külföldi válóperes ítéletet teljes kiadmányként vagy hiteles másolatként a jogerőzáradékkal együtt, és a tényállással valamint döntési okokkal együtt kell benyújtani. A másolatok hitelesítését elvégeztetheti a nagykövetségen vagy a német tiszteletbeli konzulátuson, Pécsen. A többi benyújtandó okmányt nem kell hitelesíteni.

Névviselés a házasság felbomlása után, váláskor vagy a házastárs halála után

A házasság felbomlása válás vagy a házastárs halála miatt nem vezet névváltozáshoz. Amennyiben a korábbi vezetéknevet (születési név vagy korábbi házassági név, ha azt a névviselési nyilatkozat leadásakor viselték) vissza kívánja valaki venni, akkor ehhez külön nyilatkozatot kell tenni.

További információk találhatók az „Egyoldalú névviselési nyilatkozat a házasság felbomlása után” fejezetben.